Rönök településtörténete

Rönök fellelhető korai enevezései:

1336: Ryunuk, Alsowryunuk, 1415: Rewnek, Rednek, 1422: Renuk, 1549: Alsórennek, 1598: Also Reönök, 1648: Röynek, 1773: Alsó Rőnők, Unter Radling, 1808: Rhönök (Alsó-), Dolnyi Ronek, Radling (Unter-), 1873: Alsó-Rönök, Unter Radling, 1907-1949-ig: Alsórönök.

Neve szláv eredetű. Az egykori Rönök (Ryunuk) alsó része soros beépítésű. Külterülete jelenleg a Szőlőhegy. A 19. században a Schuszterberg, a Wichsberg és a Schutzwald. 1336-ban Tatamerius fehérvári prépost és ennek István és Bakó nevű testvérei szerepeltek a possessio tulajdonosai között.

1533: Pestis pusztított a faluban

18. század: A falu parasztnépe az elviselhetetlen adóterhek miatt fellázadt. Az alsórönökiek a mérhetetlen sok robotot kifogásolták, ezek mennyiségét az uradalom nem határozta meg. Az uradalom elvette erdeiket, és kötelezettségeiket nemhogy leszállította volna a földbirtokos Batthyány Ádám tárnokmester, hanem felemelte.

1787-1890: 1787-ben 495 lakosa volt Alsórönöknek. Az 1804-es nem nemesi összeírásban 497 lakossal szerepel. 1880-ban 823 lakosa közül 779 német anyanyelvű, 1890-ben a 969 lakosa közül pedig 955 német; ekkor volt a legnagyobb a népességszáma.

1949: Alsórönök lakosai részben római katolikus vallásúak, aki(Rába-)Vasszentmihály plébániájához tartoztak; részben református és evangélikus vallásúak, akik Szentgotthárdhoz tartoztak. 1949-ben 595 lakos közül 510 római katolikus, 65 evangélikus, 20 református felekezetű volt.

1950: Felsőrönökkel Rönök néven egyesült.